Opálok és klímaváltozás, fitolitkutatás Szegeden

A tudomány a specializáció és az izoláció csapdájából egyre nehezebben tud szólni a közemberhez. Pedig elég lenne világosan és érthetően megfogalmazni, hogy egyesek mit és miért kutatnak, mindebből pedig milyen közvetlen és közvetett haszna van a társadalomnak? Interjúnkban Persaits Gergő ennek szellemiségében ismerteti kutatómunkáját.
Milyen célt szolgál a kutatásod és mi képezte vizsgálataid tárgyát? Munkám célja a jégkorszaktól kezdődően
az írásbeliség megjelenéséig tartó időszak vizsgálata az ember és környezetének kapcsolatán keresztül. Ez egy igen bonyolult és összetett „nyomozói munkát” igényel, igazi kutatói csapatjátékot...
A kutatásom tárgyát mikroszkópikus méretű növényi opálszemcsék az ún. fitolitok képezik, melyek igen hosszú ideig fennmaradhatnak kőzetekben, üledékekben, talajban, vagy éppen fogakra tapadva… Jellegzetes formájuk alapján azonosíthatók a növények. Fitolitokból még senki sem írt Magyarországon PhD dolgozatot, sőt, külföldön is csak kevesen foglalkoztak a témával.
A témád a geológia és a régészet területeit érinti. Ütköztél-e emiatt szakmai „ellenállásba”? Mind a régészet, mind a geológia igen komoly szövetségi rendszerekkel bír, így szinte garantált, hogy bármilyen
eredményed is van, az valakinek tetszik, és valakinek nem. De ez nem befolyásolhatja a munkát.
Az interdiszciplinális tudományterület mindig jó választás, ezek a legdinamikusabban fejlődő területek. Jó
tudni azonban, hogy egy téma minél több terület határán mozog, annál több foglalkozást igényel. Beszélni és ismerni kell az érintett tudományterületek nyelvét, gondolkodásmódját. A legfontosabb azonban a kölcsönös tisztelet!
A kutatásod eredményeit mire lehet gyakorlatban és elméletben alkalmazni? A kutatómunkának köszönhetően a fitolitelemzés az egykori környezet pontosabb rekonstrukcióját teszi lehetővé. Rengeteg mérhető bizonyíték került elő, ami olykor megerősített, vagy épp megcáfolt régóta viták tárgyát képező régészti elképzeléseket.
Az egykori globális klíma-folyamatokkal párhuzamosan, az őskori ember hétköznapjaiba is betekintést nyerhettem.
A fitolitok vizsgálatával a löszfalakban egyértelmű lehűlési és felmelegedési ciklusokat tudtam kimutatni,
amivel párhuzamosan nyomon kísérhettem pl. az egykori közösségek tüzelőanyag használatát, növénytermesztési
és állattartási szokásait. Ezek az adatok segítenek megérteni a múlt környezeti változásait, és azok hatását az emberi közösségekre. Ha tudjuk, hogy a múltbéli klímaváltozások hogyan hatottak ránk, emberekre, könnyebb lesz felkészülni a globális felmelegedés okozta társadalmi-gazdasági változásokra. A jövőre vonatkozó modelleket ilyen alapadatokkal lehet pontosítani, ellenőrizni.
Mekkora az érdeklődés a kutatási adatok iránt itthon és külföldön? Dr. Sümegi Pál több évtizedes
munkájának köszönhetően egyedülálló régészeti-geológiai adatbázisunk van a Kárpát-medencéről, amire egyre nagyobb a hazai és külföldi igény...