Partnereink hírei

1993-ban május 22-t a Biológiai Sokféleség Világnapjának nyilvánította ki az Egyesült Nemzetek Szervezete. Lassan 20 éve ezen a napon a biodiverzitást világszerte ünneplik hangsúlyt adva ezzel a földi sokszínűség fontosságának. Küldetésünkből fakadóan ez az egyik legfontosabb  ‘zöld jeles nap’, amelynek keretében a A CEEweb a Biológiai Sokféleségért, a Diverziti Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége biológiai sokféleséghez kapcsolódó programokat szervez kicsiknek és nagyoknak.  

Időpont: 2012. Május 22. Kedd, 17:00-tól 22:00-ig.

Programok 17h-20h:

• Memóriajáték védett állatokkal és növényekkel
• “párosítsd össze!” játék
• Biodiverzitás kvíz
• Kézműves foglalálkozások (pénztárca készítés tejesdobozból, nyomda, stb.)
• Gazdálkodj felelősen! társasjáték
• Békalandor társasjáték
• És még számos egyéb izgalmas játék!

Programok 20h-22h:

• Rövidfilm vetítés a Green-Go Filmfesztivál és a Diverziti Egyesület zöld kisfilmjeiből

Helyszín: A Grund (1082 Budapest, Nagytemplom utca 30.), www.agrund.hu

 A programok és a filmvetítések ingyenesek. Mindenkit sok szeretettel várunk!

 

Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja. Idén ezen a napon, a világon mindenütt a tengeri élővilág kerül középpontba és szervezetek a világ minden táján eme érték pusztulására hívják fel a figyelmet. Immár hagyományosan újbóli filmvetítésre kerül sor idén is, hasonlóan a tavalyi Az élet hívó szava című alkotáshoz. Most a vetítésre kerülő dokumentumfilm, ‘Az utolsó fogás- A világ halak nélkül’ a tengerek túlzott halászatára,a fogyasztói szokásokra és a személyes felelősségünkre világít rá.

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

Ha kíváncsi vagy, hogy még mennyi ideig elegendőek haltartalékaink, hogy mit ne együnk egy halétteremben és hogy mit tehetünk, hogy még unokáink is lássanak egy életteli óceánt és tengert, akkor gyere el a a budapesti Francia Intézetbe (1011 Budapest, Fő u.17.) május 21-én 18 órára, ahol a Greenpeace és a Diverziti Egyesület közreműködésével vetítésre kerül az érdekes és szemfeltáró dokumentumfilm Magyarországon először.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A vetítés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni Méhész Nóránál lehet ezen a címen uh.ecaepneergnull@egas.

Tervezett program:

1. A budapesti Francia Intézet képviselőjének köszöntője
2. A Greenpeace halászati kampányfelelősének bevezetője
3. Az utolsó fogás című film vetítése
4. Kötetlen beszélgetés a filmről

Kapcsolat:

Greenpeace: Rodics Katalin, uh.ecaepneergnull@scidor.nilatak, 06 20 4791916

Kép: Wikimediacommons

Az evolúció kulcsa, azaz a génállomány variabilitása mindig is kiemelten foglalkoztatta a tudósokat. Főleg, amióta kiderült, hogy egyes fajoknál sokkal gyorsabban változik a genom, mint mások esetében. Egy új tanulmány még ennél is messzebbre megy: a szerzők szerint e tekintetben jelentős különbség van a sportosabb és a lustább nyílméregbékák között.

Korábban a tudósok a testnagysággal-és tömeggel, a generációs idő hosszával, vagy az élettartammal próbálták összefüggésbe hozni az egyes fajok közötti, vagy fajokon belüli, ilyen irányú eltéréseket. Azonban ezek alapján nem sikerült kimutatni különbségeket, s az anyagcsere-vizsgálatok sem hoztak áttörést a kérdés megválaszolásában.

A jelen cikk témáját képező kutatás vezetője szerint viszont már eleve hibás mintavétellel dolgoztak elődjei, ugyanis aktív mozgást végző helyett pihenő időszakban folytatták kísérleteiket, amely szerinte a vadonban nem igazán releváns. Így ő 50 különböző nyílméreg-békafaj közel 500 egyedén végzett megfigyeléseket, miután megfuttatta őket egy mókuskerékben. Az oxigén-felhasználás monitorozását követően genetikai vizsgálatok következtek, amelyben munkatársaival 50 gént hasonlítottak össze a jó-és rossz kondícióban lévő békafajoknál.

Számos változásra bukkantak, de csak a mozgékonyabbnak bizonyult fajok esetében. Annak érdekében, hogy más lehetséges felelősöket kizárjanak, kapcsolatot kerestek több különféle tulajdonság és a genetikai variabilitás között, ám csak a sportos alkat esetében igazoltak összefüggést.

Ennek magyarázatát egyelőre homály fedi, de valószínűleg a szabadgyök-termelődés áll a háttérben. Ugyanis sporttevékenység végzése közben több oxigéngyök termelődik (bár hatékonyabb az antioxidáns rendszer is), amelyek nagy sikerrel tudnak mutációkat, azaz változásokat létrehozni a génekben. Zárszóként viszont érdemes hangsúlyozni, hogy mindaz, ami igaz a hidegvérű állatokra, azaz a hüllőkre és kétéltűekre, egyáltalán nem biztos, hogy a melegvérű szervezetek esetében is helytáll.

Tehát ne tessék mozgásszegény életmódra váltani, mert a mi esetünkben több, mint valószínű, hogy azzal csak a túlsúlyunk gyarapodna, a DNS-ünkben lévő mutációk száma nem!

Forrás: ScienceCaffe

Kép: Freedigitalphotos

Ausztrália nyugati részén, a Cápa-öbölben bonyolult szövetségeket fedeztek fel a kutatók a palackorrú delfinek hím egyedei között. A megfigyelések szerint az öbölben élő delfinek nyílt társadalomban élnek. A hímek nemcsak egymással, de más csoportok hím delfinjeivel is szövetséget kötnek, ha a helyzet úgy kívánja. Az állatok fizikai érintkezéssel (pl. egymáshoz simulással) szilárdítják meg az egymás közötti köteléket.

A tudósok a delfinek tanulmányozása során három különböző szövetséget fedeztek fel. Az elsőrendű szövetségeket két, vagy három hím alkotja, akik együttműködve őrzik és terelik a nőstényeket. Előfordul, hogy két elsőrendű csoport segíti egymást a nőstényekért folytatott küzdelemben, máskor ugyanez a két csoport pedig már egymással szemben áll. Ezek a kisebb szövetségek akár húsz évig is fennállhatnak. A másodrendű csoportosulást négy-tizennégy egyed alkotja, ezek más csoportokat támadnak meg, illetve kivédik a sajátjukat ért támadásokat. Ezek a szövetségek szintén hosszú ideig, akár tizenöt évig is megmaradnak. Végül több másodrendű csoport összefogásából kialakul egy harmadrendű szövetség. A tudósok próbálták megfejteni, hogy mi célból jönnek létre ezek a komplex szövetségek. Kizárták azt az elméletet, miszerint a delfinek a csimpánzokhoz hasonlóan a közösség védelme érdekében tömörülnek csapatokba. A csimpánzokra jellemző félig zárt közösségekben a tagok esetenként vándorolnak a csoportok között, ám a csimpánzok a delfinekkel ellentétben védik a saját területüket. A Cápa-öbölben élő delfinek nyílt társadalmában viszont nincsenek területi határok. A delfinek a párzási időszakban sem védik a területüket, élőhelyeik között átfedés van. A Cápa-öböl delfinjei nyílt társadalmuk és a bonyolult társas szövetségek miatt példa nélküliek az állatvilágban. Forrás: ScienceCaffe Kép: freedigitalphotos.net

„Ez volt az emberiség történelmében az első eset, amikor egy gyermek kéréssel fordult világunk vezetőihez. Severn könyörgése a szívemig hatolt.” (Jean-Paul Jaud)

Jean-Paul Jaud, Vigyázat ehető! – a francia bioforradalom című filmjét, korábban már sikeresen forgalmaztuk. A környezetszennyezés problémájára fokozottan érzékeny rendező új filmje, a mindössze tizenkét éves Severn Suzuki történetével indul, aki generációjának jövőjéért szólalt fel, az 1992-ben Rio de Janeiróban összehívott Világcsúcson. Egyszerű és élhető jövőt szeretett volna, ahol az étel és a víz nem mérgezett és nem kell félnünk levegőt venni. Azóta eltelt majdnem húsz év, a helyzet pedig csak romlott. Severn most várja első gyermekét és újra beszél, ezúttal mindannyiunkhoz, a generációkon és személyes életeken átnyúló súlyos környezetvédelmi problémákról.

A film egyik fő erénye, hogy a gyerekekben is tudatosítja, az ökológiai érzékenység, a környezettudatossá válás fontosságát. Mindezt megindító és érzékletes képi világgal, dinamikus zenével és történetvezetéssel éri el, ami egyszerre teszi tanulságossá és szórakoztatóvá a filmet, kiemelkedve a hagyományos dokumentumfilmek közül. Ezáltal Severn megindító könyörgése, egységes történetté áll össze, múlt és jelen egyidejűségévé, amelyben a japán rizstermesztő, a korzikai szőlőművelő és a francia farmer törekvései találkoznak – megtartani a generációk óta őrzött földek termékenységét a jövő generációjának. A felelősségvállalás alól senki nem vonhatja ki magát, mert egyszer mindenki gyermek volt, és szülővé válik: „A földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

A Föld 4,5 milliárd éves története során, több olyan univerzális katasztrófát is túlélt, melyben az élet nagy része elpusztult. Most úgy tűnik éppen az ember, mint a Föld mostohagyermeke, sodorja veszélybe az életet a földön, a környezet érzékeny egyensúlyát. Ez a film, a Föld édes-gyermekeinek, környezettudatos és felelős hangja. Mint a film forgalmazói, reméljük minél több nézőhöz eljut.

Kattints ide a beágyazott videó megtekintéséhez.

Vetítések az Urániában:

Kedd, május 1 – 20:30

Szerda, május 2 – 16:30

További információ:

http://www.anjoulafayette.eu/severn

http://www.severn-lefilm.com/

Lassan közeledik a Föld Napja. Az április 22-ei jeles napot már több mint negyven éve ünneplik világszerte. Az idén vasárnapra eső zöld ünnep alkalmából hazánkban is különböző programok kerülnek megrendezésre.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park hagyományos Föld Napi rendezvénye a budapesti Pál-völgyi-barlangnál kerül megrendezésre. A DINPI és civil partnerei a standoknál most is vetélkedőkkel, kézműves foglalkozásokkal, állatbemutatóval várják a játékos kedvűeket, a programot Gryllus Vilmos egyórás koncertje zárja.
Helyszín: Pál-völgyi-barlang kőfejtője (1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.), 8-16 óráig.

A szintén színes programokat ígérő Föld Fesztivál egész héten zajlik a Fővárosi Állatkertben, ahol kicsiket és nagyokat egyaránt várnak 10-től 17 óráig.

Boldog Föld Napját és remek szórakozást kívánunk mindenkinek!

A húsvéti ünnepekre sem sikerült megtisztítani a szicíliai Palermo városát a három hete el nem szállított szeméttől, mely környezeti katasztrófahelyzetet teremtett.

“Úgy érezzük magunkat, mintha Nápolyban lennénk” – nyilatkozták Palermo lakosai a sajtónak. Mint elmondták, azt remélték, hogy a városi önkormányzat legalább húsvétra el tudja takarítani a járdákat és az úttestet is már másfél méter magasan beborító szeméthegyeket. Palermo központjában néhány helyen láttak ugyan szemetes kamiont, de a külvárosban továbbra is kétezer tonna hulladék rohad a szabad ég alatt.

A lakosok autóval viszik a szemetet a peremkerületekbe és itt szabadulnak meg tőle. A hulladékot éjszaka felgyújtják. Nappal a bogarak és patkányok, éjszaka az égő szemétből felszabaduló gázok okoznak járványveszélyt és környezeti katasztrófát – hangoztatta a palermói városi köztisztasági vállalat (Amia) illetékese. A rendkívüli szeméthelyzetet az Amia dolgozóinak hetek óta tartó sztrájkja okozta. A vállalat kasszája üres és nem tudja dolgozóit kifizetni. A palermói ügyészség az Amia több száz dolgozója ellen vizsgálatot indított, mivel erőszakot alkalmazva a sztrájkhoz nem csatlakozókat is megakadályozták munkájuk elvégzésében.
A Nápolyt és környékét ellepő háztartási hulladékot tavaly óta hajókkal Hollandiába és Svédországba szállítják. A nápolyi kikötőből induló hajók hetente ötezer tonna szemetet visznek el tonnánként százötven euróért. A nápolyi családok szemétszállítási díja pedig évi ötszáz euró fölé emelkedett – jegyezte meg a nápolyi sajtó.

Forrás: www.greenfo.hu

Kép: freedigitalphotos.net

Szegénység. Polgárháború. Homokvihar. Darfúr. Sivatag. Muszlim-keresztény ellentét. Nílus. Forróság. Emberrablás.

Szudánnal kapcsolatban a többség talán a fenti fogalmakra asszociál, noha ez az észak-kelet-afrikai ország pont az összetettségével fog meg, azzal, hogy lehetetlen megfejteni.

Farkas Eszter, aki csaknem három évet töltött Szudánban ENSZ-önkéntesként, ezt a képet igyekszik árnyalni vetítéses élménybeszámolójával április 23-án 18:30-tól a VIII. kerületi Macska Kávézóban.

Tarts velünk, ha szeretnéd megtudni, hogy mi az a gumiarábikum vagy milyen, amikor a habub során patakokban csorog a homok a szélvédőn. Bár arra nem vállalkozunk, hogy megmutatjuk a tavaly július 9-ig létező “nagy” Szudán sokszáz törzsének összes arcát, láthatsz fotókat a Nyugat-Afrikából ide vándorolt mbororókról, núba aranyásókról és kartúmi hip hop költőkről.

A nyolcmilliós főváros, Kartúm határain túl merészkedve megpillanthatod a Núba-hegyekben virágzó, rózsaszín fákat, a Szudán és Dél-Szudán határán veszteglő menekülteket, találkozhatsz marhatenyésztő nomádokkal és miután ittál egy forró mentateát az utcai teásasszonynál, a Núbiai-sivatag piramiscsoportjainak érintésével felrepülhetsz északra a Vörös-tengerig.

Farkas Eszter az ENSZ békefenntartó missziója által kiadott In Sudan magazin társszerkesztője volt Kartúmban, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik.

Az ingyenes eseményre jelentkezhetsz a Facebookon: http://www.facebook.com/events/357207400981968/

Tudósok egy új leopárdbéka fajt találtak. A felfedezés különlegessége, hogy az embertől távoli vidékek helyett a világ egyik legnagyobb városában, New Yorkban azonosították az új faj egyedeit.

A közelmúltban több egyetem kutatói, így a californiai, a los angelesi és az alabamai tudósok közösen hozták nyilvánosságra legújabb felfedezésüket a Molecular Phylogenetics and Evolution hasábjain. Brad Shaffer és kutatótársai DNS vizsgálatok eredményei alapján sikeresen azonosítottak egy új leoprádbéka fajt New York városban és régiójában, ezzel egy újabb faj került az amúgy is népes leopárdbákák családjába.

A kutatók szeritn a békafaj a terület endemikus faja lehet, amely a város terjedésével a beszűkülő vizes területekre szorult, kis populációkban fennmaradva Manhattan és Bronx egyes területein.

Már az 1800-as években felfigyeltek arra, hogy egyes leopárdbékák eltérő hangot adnak ki, amit akkor “magányos” egyedeknek gondoltak. A terület jellemző leopárdbékáira ugyanis jóval elnyújtottabb nászdal, míg az újonnan felfedezett faj egyedeire rövidebb, tompább hangok jellemzők. A korabeli technológiák nem tették volna lehetővé a fajok elkülönítését, hiszen a két békafaj nagyon hasonlít egymásra, elkülönítésükre a modern molekuláris biológiai ismereteinkre és technikáinkra volt szükség.

A kutatók a helyszínen véletlenszerűen gyűjtöttek be békaegyedeket, amelyeken egyenként DNS elemzést végeztek. Az így kapott eredmények tették egyértelművé, hogy két külön fajról van szó. A gyakoriságok eloszlása alapján a kutatók rámutattak arra, hogy az új faj igen ritka, így veszélyezetett lehet, ami  ”felvet természetvédelmi aggályokat is” – hangoztatta Joanna Burger a csoport egyik ökológusa.

Az új faj elnevezésére még várni kell, addig is ”Rana sp. November” néven lesz katalogizálva.

Forrás és kép: ScienceCaffe.com via National Science Foundation

 

Ökológiai Evolúció Alapítvány (ÖKOLÚCIÓ) néven civil szervezetet hoztak létre a Zöldsarok hírportál munkatársai a fenntartható környezettudatos gondolkodás elterjesztésére.

Az alapítvány létrehozásával továbbra is a kommunikáció áll csapatunk tevékenységének középpontjában. Fő feladatunknak tekintjük, hogy népszerűsítsük és gyakorlatias megoldásokkal segítsük a környezettudatos életmódot, rugalmasan, nyitottan, mások igényeit felismerve építsünk kapcsolatokat és kínáljunk lehetőségeket – mondta az MTI-nek Varga Judit, a szervezet ügyvezetője.

“Úgy gondoljuk, hogy az élelmiszertermeléshez kapcsolódó folyamatok a világ jelenlegi legkomolyabb problémáit kötik össze: a természeti erőforrások túlhasználását, a gyors népességnövekedést, az egészségtelen életmódot, a klímaváltozásból eredő környezeti katasztrófákat, a fenntarthatatlan fogyasztást és a gazdasági bizonytalanságot” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Útjára indították a Felelős Gasztrohős című programot, amely a pazarlással veszi fel a harcot. “A tudatformálás szempontjából például elengedhetetlennek látjuk, hogy Magyarországon is kidolgozásra és bevezetésre kerüljön egy olyan rendszer, amelynek segítségével a vendéglátóhelyeket felelős – vagy felelőtlen – működésük szerint lehet vizsgálni, egymáshoz viszonyítani és kiemelni a valódi gasztrohősöket” – magyarázta kezdeményezésük hátteréről Varga Judit.

Az alapítvány további tervezett programjaival is olyan gyakorlatias megoldások kidolgozására törekszünk, amelyekkel megkönnyíthető és népszerűsíthető a környezettudatos életforma: a Vidd a lapot elnevezésű programunk célja, hogy az óvodák számára gyűjtse a vállalatoknál felgyülemlett, csak egyik oldalon használt papírlapokat. A Fatérkép az élhető fővárosért program pedig a budapesti fák felmérését célozza, az adatokat térképen és nyilvános, szerkeszthető adatbázisban megjelenítve – tette hozzá.

Forrás: MTI

A Fülöp-szigeteki Nemzeti Rendőrség számára nehéz feladat az ország biztonságának megőrzése. Az egyik legnagyobb fenyegetés legyőzése érdekében azonban nem gumibotot és bilincset ragadtak, hanem lapátokat. Az országban egyre nagyobb méreteket öltő erdőirtások és a klímaváltozás jelentős hatása arra késztette a kormányt, hogy a rendőri erőket egy új projektben vesse be: egy év alatt ültessenek 10 millió fát.

A Fülöp-szigeteki Nemzeti Rendőrség a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Osztályával közösen dolgozta ki azt az ambiciózus tervet, amellyel újra kívánják erdősíteni az szigeteket. A program a “Rendőrség a természetért: 10 millió fa hagyatékul a jövőnek” nevet kapta. A Fülöp-szigeteki Hírközlési Ügynökség szerint 140 ezer rendőr kapott megbízást, hogy minden hónapban legalább 6 palántát ültessen el egy éven keresztül, hogy ezzel is próbálják csökkenteni a globális felmelegedés hatását a sérülékeny szigetország területén.

A faültetés a rendőrség saját kis cselekedete, hogy ezzel is hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez – meséli Nicanor A. Bartolome, a rendőrség parancsnoka.

A terv egy nagy nemzeti program része. Benigno Aquino elnök meghirdette a “Nemzeti Zöldítő Programot”, melynek keretében 2013 februárjáig 500 ezer hektár területet kívánnak erdősíteni olyan helyeken, amelyeket korábban letaroltak.

Forrás: Treehugger
Fotó: Flickr / LightAj

Nem kérdés, hogy Magyarország erősen érintett a klímaváltozás folyamataiban. A csökkenő csapadékhozamok, illetve az egyre rapszodikusabb csapadékeloszlás mind jobban kiszolgáltatja a szőlészeket és borászokat a környezeti folyamatoknak, ami tervezhetetlenné teszi a profitot, végsősoron pedig az egész iparág jövőjét kockáztatja. Nem tudja senki, hogy a különböző tudományos klímamodellek közül melyik valósul meg, de bizonyos változások majdnem minden esetben bekövetkeznek majd nagy átalakulásokat eredményezve a világ bortérképén. Ezekre a változásokra érdemes előre készülni, összefogni elméleti és gyakorlati szakembereknek, mert a borászat és a hozzá kapcsolódó szőlőtermelés nem az a terület, ahol megalapozatlan, rossz döntéseket néhány nap alatt ki lehetne javítani. Ha egy adott területre nem megfelelő szőlőfajtát telepítenek, vagy rossz művelésmódot választanak, a későbbi irányváltások rengeteg pénzbe és időbe kerülnek. Mindezek elkerülhetők, ha sikerül a résztvevőknek időben felkészülni a kihívásokra, és nem akkor próbálnak meg tenni, amikor már benne vannak a bajban.

A hazai szőlészek, borászok számára a klímaváltozás kézzelfogható tény, e változást napjainkban elsősorban a rapszodikusab csapadékhozamok jelzik, amelyek akár egy-két éven belül is jelentős fluktuációt eredményezhet a borok minőségében. Például 2010 a legcsapadékosabb, szőlőtermelés szempontjából nagyon rossz, 2011 pedig a legszárazabb, nagyszerű borokat ígérő év volt.

Az éghajlati változások hatására Európában a szőlőtermelés északi határa néhány száz kilométerrel északabbra tolódhat, ami azt jelenti, hogy az eddig szerény terméssel rendelkező Anglia, vagy a szőlőtermelés északi határán lévő Lengyelország komolyabb szerephez juthat ezen a téren.

Az ilyen jellegű találgatásoknál fontosabbak azok a változások, amik a jelenleg is jelentős szőlő- és bortermelő országoknál mennek, mehetnek végbe. A déli, mediterrán területeken ahol eddig is melegebb, szárazabb éghajlat volt jellemző, most ez még fokozódik. Az itt termelt déli típusú borok a sok napsütés és a meleg miatt testesek, nagy alkohol- és tannintartalmúak, az élénk savak mellet az illatok is hiányoznak. A vörösborok színe sötét, sokszor feketébe hajló, és a nagy cukortartalom miatt előfordul a természetes maradékcukor is, ami a jelenlegi magyarországi éghajlaton csak elvétve történik meg. Könnyed, friss élénk borokat ezek a vidékek nem tudnak készíteni. A mediterrán típusú borszőlőtermő területek legnagyobb része Európa első három bortermelő országában (Olaszország, Franciaország, Spanyolország), valamint Portugáliában és Görögországban találhatók. Az előrejelzések szerint ezeken a területeken a jövőben a nyári csapadék kevesebb, eloszlása pedig rosszabb lesz a jelenleginél. Ezeket a területeket nem öntözik, öntözés nélkül azonban a jövőben kérdéses lesz a termelés változatlan szinten tartása. A tengerhez közelebbi helyek kicsit előnyösebb helyzetben vannak, mert a magasabb páratartalom és a tengervíz alacsonyabb hőmérséklete enyhítheti az aszályos időszakokban a szőlők helyzetét. A mediterrán területek borai ezzel elveszítik hagyományos értékeiket, amit nem valószínű, hogy ellensúlyozni tudnak majd technológiai beruházásokkal. De a technológiai fejlesztés is a költségek emelkedésével jár, ami versenyhátrányt jelent az eddigiekhez képest. Mindezeket figyelembe véve ezek a területek veszíthetnek a legtöbbet a változásokkal.

Az északi, hűvösebb területek inkább a fehérboroknak kedveznek. Boraik illatosak, üde savakkal, de nincs nagy testük és alkoholtartalmuk alacsonyabb. Az itt termelt vörösborok színe világos, és kevés a tannin bennük (Rohály G. et al 2004). Ezeken a területeken az adottságoknak megfelelően válogatták ki a szőlőfajtákat, hogy a rövidebb tenyészidő alatt is beérhessenek. Ez a szerkezet már most változóban van, a jövőben pedig a telepített fajták többfélék lehetnek, köszönhetően a feltételek változásának. A sokszínűség mellet ezek a területek most már olyan fajtákkal is kitűnő eredményeket érhetnek el, amiket eddig csak gyenge eredménnyel termelhettek.

Az említett régiók mellet jelentős változások várhatók a lejtőre, különösen a meredek lejtőre telepített szőlők esetében is. A lejtők fentebb említett vízelvezető képessége ugyanis a kevesebb, egyenlőtlenebb eloszlású csapadék miatt hátránnyá válik. A gyorsan érkező, heves záporok, zivatarok nagy víztömege nem képes gyorsan bejutni a talajba, ezért nagy része a felszínen elfolyik. Ez vízhiányt okoz ezeken a területeken, ami hosszabb csapadékmentes időszakokkal kombinálva csak öntözéssel lesz javítható. Tehát ezeken a területeken is plusz költségek várhatók.

A termelőknek fel kell készülniük a területükön addig kevésbé, vagy nem jellemző betegségekre, fertőzésekre, kártevőkre, problémákra. Az északi féltekén a különböző károsítók északra tolódása várható, így Magyarországon is megjelenhetnek majd az eddig a mediterrán területekre jellemző kórokozók. A hűvösebb klímájú szőlőterületek a jövőben találkozhatnak a nagyobb populációsűrűség problémáival, a rovarok, atkák több új fajtájával. A klímaváltozás módosíthatja a károsítók szaporodási módját, kedvezhet az áttelelésnek. Ezek a tényezők is a növényvédelem költségeit növelik majd.

Forrás és további információ: ScienceCaffe.com

A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete 2005-ben alakult közhasznú szervezet, melynek küldetése a ”fenntartható életformák, termelési módszerek és fogyasztási szokások kutatása, kialakítása és terjesztése.” A szervezet most rövidfilm pályázatot hirdet a klímaváltozásról és energiafogyasztásról.

Az EnergiaKözösségek projekt keretein belül a GreenDependent rövidfilm-készítési versenyt hirdet meg Európa 16 országában. Az EnergiaKözösségek projektet az Európa Tanács támogatja az Intelligens Energia Európa programjának keretében annak érdekében, hogy elősegítse a háztartások energiamegtakarítását és a klímavédelmet Európában. 

A verseny 
Olyan rövidfilmeket várnak, melyek a klímaváltozással és a háztartások energiafogyasztásának csökkentésével kapcsolatosak. Mit tudunk tenni mi mindannyian a klímavédelem érdekében? Milyen hatást gyakorol életmódunk a környezetre? Hogyan tudunk otthon is energiát megtakarítani nagyobb beruházás nélkül? Miért kell nekünk is tennünk valamit? Kreatív, komoly, vicces, eredeti – mindenféle elgondolást, ötletet várunk! 

Beküldési határidő: 2012. július 30. 

Díj 
Az EnergiaKözösségek rövidfilm verseny győztese 2000 euró pénzjutalomban részesül. 

Részletek 
Műfajok: minden műfajt szívesen látunk: kísérleti, dokumentum, animáció, kitalált történet stb. 
Ki nevezhet? Bárki (diákok, profik, amatőrök stb.) Európában, aki elküldi filmjét. 
Hosszúsága: a kész film minimum 20 másodperc hosszú legyen, de nem lehet hosszabb 5 percnél. 
A film vetítőkópiájának formátuma: DVD (nem küldjük vissza). 
Nyelv: a film különböző európai országokban kerül levetítésre, ezért néma filmeket is szívesen várunk. Ha a filmben a beszédnek, szónak fontos szerepe van, és nem angol nyelven készült, angol felirattal kell ellátni. 
Benyújtás formája: a film vetítőkópiáján kívül, szükség van a kitöltött és aláírt nevezési lapra. A benyújtandó nevezési lap és film csak együtt fogadható be. 

A film és a jelentkezési lap benyújtása: 
GreenDependent Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. 
E-mail: gro.tnednepedneergnull@ofni 
Cím: 2100 Gödöllő, Éva u. 4. 
Tel.: +36-28-412-855 
Mobil: +36-20-334-2889
http://www.energiakozossegek.eu

Fotó: freedigitalphotos.net

Az UCSD (University of California San Diego) kutatói parányi fákhoz hasonlító nanoszálas szerkezetekből építettek egy napenergiát hidrogénné alakító erdőt. Eredményeiket a Nanoscale című folyóiratban tették közzé. A várakozások szerint a technológiával bőségesen rendelkezésre álló anyagok —pl. szilícium, cink-oxid— felhasználásával olcsón és nagy mennyiségben lesz előállítható a jövő tiszta energiahordozójának ígérkező hidrogén.

A „nanofácskák” függőleges és ágas-bogas szerkezete a kulcsa a napenergia magas hatékonyságú befogásának. Egy szimpla sík felülettel szemben, mely a beeső fény nagy részét azonnal visszaveri, a nanoszerkezetek úgymond csapdába ejtik a napsugarakat. A Földről készült műholdképeken is emiatt mutatkoznak sötétebbnek a zárt erdőterületek, mint a sivatagok vagy az óceánok.

Deli Wang professzor és csapata a fotoelektrokémiai vízbontást tette hatékonyabbá az új technológiával. A ma ipari méretekben használatos vízbontási technikák elektromos áramot igényelnek, melynek döntő hányadát fosszilis energiahordozók elégetésével állítják elő. Ma még egyáltalán nem tiszta energiahordozó a hidrogén!

A módszer mintegy 400000-szer növeli meg a kémiai reakcióban résztvevő hatékony felületet. Ráadásul kisebb hidrogénbuborékok keletkeznek, mint a hagyományos eljárásoknál, ezért sokkal gyorsabban lehet kivonni a keletkező gázt.

A kutatók szerint a 3D-s nanoszerkezetek nem csak hidrogéntermelésre lesznek alkalmasak, hanem akár a növényekhez hasonlóan a légköri CO2 felvételére és átalakítására is befoghatóak lesznek. Természetesen a megfelelő, ipari méretekben alkalmazható anyagok kutatása nem állhat meg. A cink-oxid például nem biztosít elég hosszú élettartamot, így még egy ideig várni kell az olcsó, tiszta üzemanyagra.

Forrás:ScienceCaffe

Kép: Freedigitalphotos.net

Nemzetközi képzésre keresünk 18 év feletti angolul tudó résztvevőket!

Az egyhetes média-műveltség (media literacy) képzés március végén fog megvalósulni Szovátán a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) emberjogi szervezet szervezésében “Fejlődj és támogasd közösséged / E-volve and get involved” címmel.

A képzés során a résztvevők elsajátítják azokat a szükséges és sajátságos ismereteket, amelyek elengedhetetlenek az elektronikus médiában való jártasság kialakításához, kiemelt hangsúllyal az online bloggoláson és a közösségszervezésen. Mindezzel párhuzamosan, a résztvevők megfelelő probléma-kezelési képességet szereznek, valamint támogatást kapnak abban is, hogy sikerrel tudjanak bekapcsolódni a közösségük életébe, megismerik, hogyan lehet online módszerekkel különféle érdek-érvényesítő akciókat, kampányokat kezdeményezni és levezetni.

A képzés következtében a résztvevők a következők témakörökkel fognak találkozni:

• A médiatartalmak szelektálása, a tudatos válogatás és rendszerezés képességének fejlesztése
• A médiaágazat és a médiatartalmak kritikus értelmezésének fejlesztése
• Az aktív és kreatív használat képességének fejlesztése
• A helyi nyilvánosságban való részvétel

A képzésen 25 fiatal vesz majd részt, akik Magyarország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Románia területéről érkeznek.

A képzés támogatója az Európa Bizottság Fiatalok Lendületben Programja, aminek köszönhetően a szállás és étkezés ingyenes, az utazási költségek 70%-át pedig a képzés végén, készpénzben visszatérítik. Részvételi díj: 20 euró.

Elsősorban olyan fiatalokat keresünk, akik a megszerezett tudást aztán kamatoztatnák egyesületünkben!

Amennyiben a program felkeltette az érdeklődésedet, minél előbb írj egy emailt a moc.liamgnull@itizrevid címünkre, hogy bővebb információval és jelentkezési lappal szolgálhassunk.

Egy szénbánya alatt nemrég egy 300 millió éves erdő nyomaira bukkantak Kínában, amely hatalmas felfedezésnek számított. Azonban még ezeket a leleteket is felülmúlták a szintén frissen megtalált, 385 millió éves erdő lenyomatai New York betondzsungele alatt (pontosabban a Gilboa gátnál egyik külszíni fejtés mellett). Az erdő egykori növényvilága és az erdőalj olyan jól örződött meg a fosszíliákon, hogy a tudósok egy komplett ökosziszisztémát tudnak tanulmányozni, nem csak egyes fajokat. Mindez új fényt vedhet az erdők és élőviláguk fejlődésére és a velük kapcsolatos folyamatokra.

Lenyomatok már nem először kerülnek napvilágra a környéken: Gilboában már az 1850-es évektől találnak különböző leleleteket a régmúltból, azonban a kutatók sosem tudták pontosan, hogy a fák hogyan néztek ki valójában. Ez az első olyan fosszíliacsoport, amely komplexen mutatja meg az ősi erdőt és annak sokféleségét.

A felfedezés legígéretesebb része a gyökérrendszer, amelyet mélyen a külfejtő felszíne alatt találtak. A megtalált kövületekből a szakértők megállapíthatják, hogy az egykori erdőt milyen fák alkották és milyen magasak voltak. A gyökérrendszeren kívül a lombozat és indák részei is megőrzésre kerültek a kőzetekben, amely arra utal, hogy a térséget egykor trópusi esőerdő borította. A tudósok szerint a leletek a dinoszauruszlábnyomok felfedezésével egyenértékűek.

Forrás: inhabitat.com

Kép: Discovery News

 

 

A Diverziti Egyesület szeretettel meghív Zólyomi Ágnes geográfus Bali, az Istenek Szigete vetítéses élménybeszámolójára.

Bali Indonézia egyik leglátogatottabb gyöngyszeme, otthona az ország hindu kisebbségének, korallzátonyoknak, még aktív vulkánoknak és ősi művészeteknek. Alámerülhetünk itt a haboknak és láthatunk számos trópusi halfajt, meglátogathatunk több évszázados hindu templomokat, felfedezhetjük az orchidakerteket és majomrezervátumokat. Ha kimozdulunk a turisták által látogatott szuperkomplexumokból, megláthatjuk a sziget valódi arcát is: rizsföldeket, nemzeti parkokat, valamint komoly társadalmi és környezeti problémákat.

Tarts velünk fél hónapos balinéz utunkon és nézd meg, milyen Bali és Indonézia valódi arca – képeken keresztül, elhomályosítás nélkül!

Zólyomi Ágnes geográfus Szegeden, Edinburgh-ban és a CEU-n szerezte meg diplomáit. Jelenleg hivatásos civil, aki több természetvédelmi szervezetnél is tevékenykedik.

Ha szeretnéd megtudni, milyen Bali valódi arca a turistaközpontok mögött, milyen természeti-kulturális érdekességeket rejt a balinéz szigetvilág és hogy milyen veszélyeket és kalandokat tartogat Délkelet- Ázsia, várunk 2012. március 12-én a Macska Kávézóban 18:30-ra.

Cím: Macska Kávézó, 1082 Bérkocsis u. 23.
Térkép a Macskához: http://www.kocsmakereso.hu/Budapest/Macska_Kavezo_2376

Az ingyenes eseményre jelentkezhetsz a Facebook-on:
http://www.facebook.com/events/184838314960304/

A globális felmelegedés, a nagymértékű vízkitermelés, a túlzott mederszabályozások és a szennyezések mind veszélyeztetik bolygónk nagy folyamait. A Duna egy friss felmérés szerint szintén a 10 legveszélyeztetettebb folyók közé tartozik elsősorban az erőművek építése és a hajózásfejlesztéshez szükséges meder-átalakítás miatt. Ezen emberi beavatkozások következtében mind a folyó, mind annak élővilága káros változásokon eshet át.

A Dunát komoly változásokon esett át az elmúlt évszázadokban és további veszély fenyegeti. A 19. században meglévő árterületek csupán 20%-a létezik még ma is és a folyó csupán fele van olyan „természet közeli” módon, amennyire az elvárható. A felsőbb Duna szakaszokat vízerőművek és gyűjtő medencék alakítják, ezzel sok hal számára járhatatlanná téve a folyót. Csak az osztrák területen 11 dunai erőmű található, majd Szlovákiában további erőművek csapolják le az energiát. Továbbá az iparból, mezőgazdaságból és turizmusból eredő szennyezés, a part menti munkálatok, valamint a kikötői lehetőségek további kihívást jelentenek a változatos folyami rendszerre. Az uniós tervek pedig további változást szeretnének megvalósítani: 2014-ig nagy merülésű hajók számára is járhatóvá kellene tenni a folyót: a teljes hosszán 2,5 méteres merülési mélységet biztosítva az év legalább 300 napján. Több helyen a meder kotrására, további folyószabályozási műtárgyak, beépítésére lenne szükség. Ez medermélyüléshez és a környező talajvízszintjének csökkenéséhez vezet, nem is beszélve a kotrás során megsemmisített élőhelyekről. Ez a drasztikus átalakítás a teljes magyarországi folyószakaszt, azaz több mint 400 kilométert érintene, nem beszélve a Duna egyéb szakaszán történő úgynevezett fejlesztésekre.

Forrás: www.vilagnezet.halmaz.hu

Kép: freedigitalphotos.net

Miből nem állítottak elő még áramot? Talán a papír volt az egyetlen fehér folt, de a japán Sony most erre is kivetette hálóit és új fejlesztésével akár egy ventillátort is képes meghajtani.

A cég évek óta dolgozik olyan környezetkímélő bioelemek kifejlesztésén, amelyek szénhidrátokból, fehérjékből, zsírból enzimek segítségével állítanak elő elektromos áramot, amelynek egyik új fejlesztése papírból teszi mindezt. A tokiói Eco-Products kiállításon a vállalat standján gyerekek próbálgathatták a bioelemet: a papírt bele kellett dobniuk egy folyadékkal teli tárolóba, amit aztán össze kellett rázni, majd néhány perc elteltével az elemhez két vezetékkel csatlakoztatott elektromos ventilátor forogni kezdett.

Az eljárás lényege, hogy a karton- és papírfecniket a vízben található cellulázenzimek szőlőcukorra bontják. Ez újabb enzimekkel és oxigénnel reakcióba lépve elektronokat és hidrogénionokat szabadít fel, a folyamat melléktermékként pedig víz és fehér, kristályos por formájában ún. glukono-delta-lakton marad vissza.

Az eljáráshoz a természetből merítettek ötletet a Sony kutatói, ahhoz a folyamathoz hasonlít, ahogy a termeszek emésztik a fát. A jelenlegi állapotban a fejlesztés a kezdeti stádiumban van, de nagy reményt fűznek hozzá a japán kutatók.

Kétségtelen tény, hogy a hulladékpapírból elektromos energiát előállítani képes minigenerátor ötlete izgalmas. Hasonlót vizionáltak a Vissza a jövőbe című klasszikus sci-fi alkotói is: a filmben az időutazáshoz szükséges gigawattnyi energiát egy szeméttel etethető reaktor állítja elő a csodaautó számára. A Sony azonban ettől a teljesítménytől egyelőre messze van. A jelenlegi prototípusok egy apró ventilátort és egy kis mp3-lejátszót képesek rövid ideig árammal táplálni.

Forrás: www.itcafe.hu

Kép: freedigitalphotos.net

Napjainkban folyamatosan drágulnak az állati eredetű élelmiszerek, elsősorban akkor kell mélyebbre nyúlnunk az amúgy mélynek éppen nem mondható zsebeinkben, ha húsokat, vagy tojást szeretnénk enni. Ehhez az Európai Uniós állattartási szabályok szigorítása nagyban hozzájárul, de valójában nem csak EU-s, hanem világméretű problémával állunk szemben. Lehetséges megoldásként kanadai kutatók mesterséges húsnövesztéssel próbálkoznak Vancouverben.

Az Észak-amerikaiak e sorok írása alatt is őssejt- laboratóriumukban dolgoznak a fent leírt technológián, s ha a munka a terv szerint halad, októberre már szervírozhatják is az első mesterséges húst tartalmazó hamburgert. A művelethez sertésekből származó sejteket használnak, amelyek a megfelelő fizikai körülmények között, fötális borjúsavó hozzáadását követően izomszövetté tudnak differenciálódni. Ez idáig egy kisebb szövetdarab már elkészült, ám, mivel egy-egy ilyen darabka kialakulásához 6 hétre van szükség, körülbelül 8 hónapra tehető az az időtartam, amíg egy hamburgerhús méretét eléri a növekedés. A folyamat közben gondoskodni kell a megfelelő-szintén mesterséges-vérrellátásról is, amely nélkül a növekedés nem lehetséges, ezen felül nem csak „színtiszta húsban”, hanem zsírban is gazdag egy jó szaftos hamburger, ezért a zsírszövet növesztését is meg kell oldani, lehetőleg ugyanabban a tenyésztőedényben. Mindenesetre a kutatók bizakodnak, hogy munkájuk gyümölcseként nemsokára ízletes, az eredetitől megkülönböztethetetlen csemegét ehetnek, s reményeik szerint a gyártási eljárás gyorsításával 10 éven belül ipari méreteket ölthet majd a laboratóriumi húsgyártás. Már, ha lesz annyi vásárló, aki meg meri kóstolni az eredményt.

Forrás: ScienceCaffe

Kép: Freedigitalphotos.net